CBD és az endokannabionid rendszer

Az endokannabinoid rendszer (ECS) egy kiterjedt endogén jelátviteli rendszer, amelynek számos eleme van, és amelyek száma egyre nőhet, ahogy a tudósok egyre jobban feltárják az emberi egészségben és betegségekben betöltött szerepét. Az ECS látszólag mindenütt jelen van az állatfajokban, az étrend, az alvás, a testmozgás, a stressz és számos más tényező modulálja, beleértve a fitokannabinoidoknak, például a kannabidiolnak (CBD) való kitettséget is. E rendszer aktivitásának modulálása óriási terápiás ígéretet nyújthat a betegségek széles skáláján, a mentális egészségi zavaroktól kezdve a neurológiai és mozgászavarokon át a fájdalom, autoimmun betegségek, gerincvelő sérülések, rák, kardiometabolikus betegségek, stroke, TBI és csontritkulásig. Az endokannabinoid rendszer fontos szerepet játszik a szerhasználati zavarok hátterében álló közös neurobiológiai folyamatokban, különösen azáltal, hogy közvetíti a szerek és a szerekkel kapcsolatos jelzések jutalmazó és motivációs hatásait. Viszont számos kannabinoid hatóanyagot (pl. rimonabant, nabiximolok) javasoltak az anyagfüggőség lehetséges farmakológiai kezelésére. A közelmúltban a kannabidiolt (CBD), a kannabisz növényben található nem pszichoaktív fitokannabinoidot is javasolták, mint potenciálisan hatékony kezelést a kábítószer-használati zavarok kezelésére. Állatkísérletek és humán vizsgálatok azt sugallják, hogy ezek a kannabinoidok képesek csökkenteni a sóvárgást és a visszaesést az absztinens szerhasználókban azáltal, hogy károsítják a drogjutalom emlékezetének újbóli megszilárdulását, a drogjelzések szalienciáját, és gátolják a drogok jutalmazást elősegítő hatását. Ezek a funkciók valószínűleg az endokannabinoid és a szerotonerg rendszerek célba juttatásával jönnek létre, bár a pontos mechanizmus még tisztázásra vár. Ez a cikk az endokannabinoid rendszer szerepét kívánja áttekinteni a szerhasználati zavarokban, valamint a kannabinoid gyógyszerek függőségekben rejlő terápiás potenciálját támogató javasolt farmakológiai hatást, a CBD-re összpontosítva. Ezt követően ez a cikk értékelni fogja a CBD-nek, mint a szerhasználati zavarok potenciális kezelésének alapjául szolgáló bizonyítékokat, számos anyagra vonatkozóan, beleértve a nikotint, az alkoholt, a pszichostimulánsokat, az opioidokat és a kannabiszt. Bár a korai kutatások alátámasztják a CBD ígéretét, a CBD hatékonyságának további vizsgálatára és validálására lesz szükség a preklinikai és klinikai vizsgálatok során.

 

A kannabinoid receptorok eloszlása

A kannabinoid receptorok eloszlása A CB1R-t először az agyban fedezték fel. Később autoradiográfia, in situ hibridizáció és immunhisztokémia segítségével bebizonyosodott, hogy a CB1R a GPCR családból a legszélesebb körben expresszálódó receptorfehérje az agyban. A CB1R legmagasabb szintű expressziójával rendelkező agyi régiók közé tartozik a szaglógumó, a hippokampusz, a bazális ganglionok és a kisagy. Mérsékelt CB1R-expresszió található az agykéregben, a szeptumban, az amygdalában, a hipotalamuszban, valamint az agytörzs és a gerincvelő hátsó szarvának egyes részeiben. Míg az olyan régiókban, mint a talamusz és a gerincvelő ventrális szarva alacsony CB1R-expresszióval rendelkeznek. Számos korábbi tanulmány szerint a CB1R nagymértékben koncentráltan expresszálódik a preszinaptikus terminálokon, ahol az endokannabinoidok retrográd jelátvitelét közvetíti. Ez azonban nem zárja ki a CB1R-ek létezését a posztszinaptikus helyeken, mivel funkcionális vizsgálatok bizonyítják a neokortikális neuronok endokannabinoidok általi öngátlását. A neuronokon kívül a CB1R – bár sokkal kisebb mértékben – kifejeződik az asztrocitákban, oligodendrocitákban és mikrogliákban is, ahol kimutatták, hogy a szinaptikus transzmissziót közvetíti.

A CB1R a perifériás idegrendszerben (PNS), valamint a perifériás szövetekben is bőségesen, régióspecifikus módon expresszálódik. A PNS-ben a CB1R leginkább a szimpatikus idegvégződésekben fejeződik ki. Emellett a CB1R megfigyelhető a trigeminális ganglionban, a háti gyökérganglionban és a primer szenzoros neuronok dermikus idegvégződéseiben, ahol az afferens idegrostokból származó nocicepciót szabályozza. A gasztrointesztinális (GI) traktusban a CB1R mind az enterális idegrendszerben, mind a bélnyálkahártya nem neuronális sejtjeiben, beleértve az enteroendokrin sejteket, az immunsejteket és az enterocitákat. Neuronális és nem-neuronális útvonalakon keresztül a CB1R modulálja a GI-traktus mobilitását, a gyomorsavak, folyadékok, neurotranszmitterek és hormonok szekrécióját, valamint a bélhám permeabilitását. Ezért a CB1R az étvágyat a hipotalamuszból a CNS-ben szabályozhatja, és az energiaegyensúlyt és a táplálékfelvételt a GI traktusból is szabályozhatja. Érdekes módon a máj CB1R is részt vesz az energiaegyensúly és az anyagcsere szabályozásában, de szokatlan módon. Normális esetben a CB1R expressziója a májban nagyon alacsony. Kóros körülmények között azonban a CB1R expressziója többféle májsejtben figyelemre méltóan megnövekszik, ahol a CB1R aktívan hozzájárul a máj inzulinrezisztenciájához, a fibrózishoz és a lipogenezishez. Hasonlóképpen, a CB1R patológiás körülmények között felszabályozódik a kardiovaszkuláris rendszerben, ami viszont elősegíti a betegség progresszióját és a szívműködési zavarokat. Oxidatív stresszt, gyulladást és fibrózist figyeltek meg a CB1R aktiválódásának eredményeként a kardiomiocitákban, az érrendszeri endotélsejtekben és a simaizomsejtekben. A fent említett szöveteken kívül a CB1R expressziójáról beszámoltak a zsírszövetben, a vázizomzatban, a csontban, a bőrben, a szemben, a reproduktív rendszerben és többféle rákos sejtben is.